2019. február 16., szombat

Írni akarok

Nem csak blogot. Történetet. 😭
Valamit, amit úgy alakíthatok, ahogy akarom, azt a nézőpontot fedezem fel, amelyiket akarom, megismerni egy csomó embert, aki nem létezik, együtt röhögni, egymás életéből tanulni...
Hát talán így leírva egy csomó nemlétező emberrel bandázni nem hangzik nagy bulinak... 🤔

No mindegy. Amúgy sem lehet. Azzal gyakorlatilag csak elfedném, hogy nem vagyok 100%-ig elégedett az életben nyújtott teljesítményemmel, ahelyett, hogy fejlődnék.

A mai nap nagyon elment a macskázásra és ha belegondolok, mit kell még ma mindenképp megcsinálnom (minden nem is fog sikerülni), csak arra tudok gondolni, hogy nagyon várom már a holnapi pihenőnapot. Nem mintha a gyakorlatban olyan nagy pihenés lenne, Ed öccse vett pár hónapja egy autót anélkül, hogy megkérte volna Ed-et, hogy ellenőrizze, mert "jó érzésük volt a kocsival kapcsolatban", hát persze most nem működik.
Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy két teljesen laikus ember érzelmeire alapozva kocsit venni ahelyett, hogy ingyen leellenőriztetnék a családtaggal, akinek ez a munkája... hát ööö... érdekes döntés.

Na mindenesetre most elhozták a kocsit a városba, itt hagyták, holnap Ed és én szétszereljük, jövő héten meg összerakjuk. Szóval fizikailag, mivel autót fogunk szerelni, talán nem mondhatnám pihenőnapnak, de nem is fizikailag kéne a pihenőnap, azért legyünk őszinték, kb egész nap ülök egy gép előtt, vagy fekszem az ágyon/földön/kanapén, ha nem dolgozom épp. Most pl a kanapén fekszem, mert a hátam úgy döntött, hogy sztrájk lesz, ha egész nap ülök és tegnapelőtt úgy beállt egy izom a lapockám fölött, hogy körbe se tudtam fordítani a fejem. Amúgy nem aggódom annyira miatta, egyrészt már kimozgattam annyira, hogy mozog, csak fáj, másrészt meg mikor végre 8 órás munkám lesz, nem is fogok ennyit ülni.

Visszatérve a pihenőnapra: ez inkább mentális pihenés. Főleg olyan szempontból, hogy végre egy napig nem kell azt éreznem a nap végén, hogy "ja, hát ennél sokkal többet kellett volna teljesíteni".
Ezért is ragaszkodom hozzá, hogy minden vasárnap megtartsam, mert amúgy az lenne az ingerem, hogy ha nem sikerült jól a hét, akkor vasárnap próbáljam felhozni.
Na most ez a tapasztalatok alapján nem fog felhozni semmit, viszont nagyon jól el tudja baszni a következő hetet, ha mentálisan kimerítem magam. Úgyhogy most visszafogom magam. Épp az energiám beosztását tanulom, a kötelező, nem kiérdemlendő pihenőnap ennek az első lépése.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése