2018. december 17., hétfő

Előítéletek XD

Gondoltam lejegyzem ide a bankszámla nyitásom történetét, mert hátha később is akarok még röhögni rajta.
Kezdjük ott, hogy az itteni bankoknál nem úgy működik ám, hogy az ember csak úgy besétál, húz egy sorszámot, aztán némi várakozás után leül az ügyintézővel és már bankszámla tulajdonosként kisétál. Hohohó. Micsoda botor gondolat.
Először is bejelentkezel online. Kérnek mindenféle adatot, amit 3 munknapig vizsgálgatnak, aztán eldöntik a sorsodat, lesz-e számlád náluk, vagy nem. Az én esetemben 4 nap után a már enyhén ideges páromnak kellett magyarázniuk, hogy mi is tart ilyen sokáig, addig lehet, hogy abban reménykedtek, hogy megunom a várakozást és hazamegyek Magyarországra.
Kb egy órával azután, hogy Ed rájuk borította az asztalt, felhívtak, hogy igen, már készen állnak, csak ez kellett a kicsi lelküknek, gyorsan kössünk szerződést. De tényleg gyorsan, zárás előtt hívtak fel és másnap nyitásra már ajánlottak egy időpontot. Nekem a délután volt jó, a felajánlott időpontokból arra következtetek, hogy nekik az egész nap, úgyhogy délután 2-re oda is tekertem.
Mondom a recepción, hogy ki vagyok, mit akarok, nem voltam benne a rendszerben, és nem igazán tudták, hogy jövök, de azért tollal felírtak a listára, aztán leültettek, hogy várjak. Bent meleg volt, le volt töltve pár könyv a telómra és már rajta voltam a listán, úgyhogy attól se kellett félni, hogy majd a bouncerek kitessékelnek, úgyhogy leültem egy páfrány mellé és belemerültem a könyvembe.
Kisvártatva jött is az ügyintéző hölgy, beültünk az irodájába és elkezdtük a procedúrát. Nekem bankban még ilyen szürreális élményben nem volt részem.
A nő, nevezzük Irénnek, kedves és szimpatikus volt. Mosolygott, cuki akcentussal beszélt, és izgult, mert angolul kellett magyaráznia. De néha...  - ezt talán a Tourrette szindrómás verbális tikkhez, vagy még inkább a démoni megszálláshoz tudnám hasonlítani - egy-egy mondat erejéig olyan beszólogatások hagyták el a száját, hogy alig bírtam ki röhögés nélkül.
  - És miért akarsz bankszámlát nyitni, haza akarsz küldeni pénzt a családodnak?
Itt még nem gyanakodtam, akár technikai kérdés is lehet, nem feltétlenül arra gondol, hogy a 8 purdém otthon várja az eurót, hogy végre ehessenek egy kis csirkenyakat. Mondom is neki, hogy hát végülis az nem hátrány, de főleg a fizetésemet szeretném majd a számlára kapni.
Akkor kicsit beszélgettünk, hogy még nincs itt munkám, de hamarosan lesz és nem akkor kezdenék el szaladgálni számla után. Hogy szoftverfejlesztő vagyok, igen, az tök jó, ilyesmik. Aztán a sátán megint átveszi a testét:
  - És miért itt akarsz dolgozni? Magyarországon nem vettek fel sehová?
Szerintem itt fel is röhögtem, közben meg az járt a fejemben, hogy ez vajon le van írva nekik és kötelező megkérdezniük, vagy Irén most fogadásból csinálja, mert közben meg úgy nézett ki, mint, aki kínosan érzi magát.
Aztán folyt a beszélgetés tovább a megszokott barátságos mederben a következő megszállásig. Azért a végén még megkérdezte, meddig maradok, mondom, hogy határozatlan időre, ide tervezek költözni.
  - Hát, ha találsz munkát.
XD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése